A hét...

Szóval elkezdődött életem egy új szakasza. Meglepően jól bírtam. Ezért büszke is vagyok magamra, mindennap felkeltem, jól voltam, elindultam, megérkeztem, nem futamodtam meg, végigcsináltam stb. Igazán nagy vállonveregetést kapnék pszichótól a strukturált hetemért, ha lett volna időm elmenni. Suli hát elmegy, nem is olyan szörnyű, még kiderül... Gyakorlat. háát.. érdekes. Volt egy kifejezett érdekes nap, de az első szörnyű volt, haza felé majdnem sírós. Beültetettek egy irodába, hogy körmöljem le KÉZZEl a 37 nyomtatott oldalas SZMSZ-t. szószerint... pff.. Mondjuk tény hogy szükségem van rá, na de ez képtelenség. Egy boldogságpillanatom volt, mikor kis Kevinke betolta hozzám plüss süsüt egy babakocsiban, s édesanyja megkérdezte zavar-e-.. Oh mondom bárcsak... Azt hitték valami nagy tiszteletben álló írnok vagyok. Fénymásolni mint olyan nem lehet.. Ja az első amit belépéskor az orrom elé dugtak, az a titoktartási szerződés. Úgyhogy az etikai kódex kereteit tartva fogok én itt sztorizgatni.. MErthát vannak vicces dolgok. Második nap szintén egy irodába dugtak, ahol végig kellett olvasnom az esz család 2-300 oldalas aktáját. Na ez tetszett.. Az a baj hogy igazi napiszarra való dolgok, levélváltások, képtelenségek, szörnyűségek, anyázások. Mónikasó írott változatban. Őket bírtam. Következő nap egy vastagabb 3-400 oldalas akta. A LÁk.. család anyagaival. Szorgalmas diák módjára igyekeztem végigkövetni mind a 9év eseményét, de itt nem voltak akkora történések, mint az előbb említett napon.. Leányuk nem jár iskolába. 2002, leányuk rendszeresen nem jár iskolába. 2005 LEányuk még mindig nem jár iskolába... Leányuk azóta se de nagyon nem jár iskolába. Hát...eennyi.. Várom a következő szerdát. Állítólag egy környezet tanulmányon fogok részt venni.. nah ez érdekes lesz..