mais

Ma jó napom volt! Megtörtén gyakorlatom csúcspontja , vagyis az "esetem", leány akiről a tanulmányom fog szólni, szóval az ő elhelyezési tárgyalása.. már majdnem az első öt percben bőgtem.. én mint határozott szakember(hápf)... valamiért nem tudtam azonosulni a tekintély kerekasztal tömeggel, hanem azt a lányt sajnáltam, annak ellenére hogy.. az ő hibája részben, na de emögött is sokminden van.. szóval egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy a saját gondom még lehúz , és lefoglal annyira, hogy a figyelmemet is eltereli.. szóval egy darabig nem leszek segítő.. azthiszem

Ennek levezetéseképp mint heti történés, egy előre meghatározott áldásos napon a csarnok ugye... óó imádtam.. változatlanul.. bár mindig van valami balhé, alkesz földön fetrengés, mónikasó az úgy elrontja a kedvem.. Ezelőtt pedig igencsak érdekes, és spirituálisan izgalmas dolog történt.. Mégpedig: Tegnap fizettem egy nőnél a teszkóban, aki épp betanított egy diáklányt.. aztán átálltam másik sorba de mégis vissza.. szóval fizettem, és közben nagyon sajnáltam a betanuló diáklányt.. miért van itt? pénz kell? vagy gyakorlat, diákmunka? érti a pénztárgépet? aztán gondolatok százezrei cikáztak.. mindez történt újpesten és szerdán... nade.. ma ez a lány jött velem szembe a blahán.. de mekkora a valószínűsége annak hogy újpesten fizetsz a teszkóban valakinél, az másnap szembejön veled, sokkal messzebb, aztán pár óra elteltével pedig a Lehel térnél bukkan fel újra... sztem több mint kész. VAlszínű tegnap annyira megsajnáltam , hogy sikerült ráhangolódnom.. na de ezt még célirányosan nem sikerült alkalmaznom... Egyszer voltam még egy nővel így.. nagyon nemjó az arcmemóm, de ezeket az embereket valamiért továbbgondolom.. Ez a nő egy iszonyatosan kimázolt nagydarab vicces figura volt :D de nekem "bejött"... aztán egy hónappal később jött szembe.. sztem ezek furcsa dolgok. dehát kitudja